|
Az első
nagyobb, összefüggő település Krisztus születése előtt
öt évszázaddal alakult ki; lakói kelták voltak. Tőlük
származik a település első elnevezése: Arrabona. E nevet
közel nyolc évszázadig ebben a formájában használták és
rövidített változatát - Raab - a település német
megjelölése egészen napjainkig megőrizte.
A kelták,
majd a rómaiak is Arrabonának nevezték, vagyis Rába
menti szállásnak. Honfoglaló őseink valószínűleg Győr
nemzetségének adták a települést, s innen mai neve.
A magyar honfoglalás után a település, immár Győr néven
Szent István király jóvoltából vármegyeszékhellyé lett.
Ő alapította a püspökséget a városban. Győr 1271-ben
szabad királyi várossá vált, polgárai különböző
kiváltságokat kaptak. Vára sok csatát látott, támadták
az osztrákok, tatárok, törökök, franciák (ezek itt
mind). A győri vár kalandos történetének néhány
állomása: Erzsébet királyné - aki Visegrádról ellopatta
a koronát - fiával, V. Lászlóval ebben a avárosban
keresett menedéket, s nagyobb összegű kölcsönt vett fel
a vár zsoldoskapitányától. Erzsébet meghalt, s a
kapitány, hogy pénzhez jusson, háromezer forintért
eladta a várat... Később ugyanennyi pénzért visszavette
a győri püspök...
1455-ben Hunyadi János tartott itt országgyűlést.
1529-ben pedig Szulejmán szultán csapatai vonultak be
Győrbe, amelyet a németek - elmenekülésük előtt -
felgyújtottak. Ezért lett Győr törökül Janik Kala,
vagyis égett város. 1537-ben újra az osztrákok kezén
volt a vár. 1566-ban már újjáépült. 1594 szeptemberében
mégis átadták a várat a törököknek. 1598-ban Pálffy
Miklós csellel visszafoglalta.
A város a további századokban is töretlenül fejlődött,
noha a 16-17. században többször szenvedett tetemes
károkat.
V. István
1271-ben a város lakóit kivette a földesúr fennhatósága
alól II. Ottokár cseh király seregei felett aratott
győzelem jutalmául - kiváltságokat adva nekik. A XIV.
században Győr szépen fejlődött. Győr szabad
királyi város rangot nyert. Ferdinánd 1527-ben bevonult
a várba.
Ferdinánd
1594-ben feladta a győri várat a törököknek, a lakosság
pedig elmenekült. Győr 1598-ban felszabadult a
török uralom alól két hadvezér, Pálffy Miklós és
Schwarzenberg csapatainak által. 1683-ban, a Bécs
elleni hadjáratkor Győrt szerencsésen elkerülte az
ostrom. A Rákóczi-szabadságharc idején Bottyán János
csapatai jelentős eredményeket értek el a környéken.
Napóleon francia csapatai 1809 nyarán 10 napi ostrommal
vették be a várost, augusztus 31-én Napóleon is megnézte
a várat, bástyáit több helyen felrobbantotta.
Az
elkövetkező évszázadokban a város nagyot fejlődött.
1743-ban Mária Terézia szabad királyi város rangjára
emelte Győrt. E korban különösen a gabonával és marhával
kereskedő polgárok gazdagodtak meg: épületeik pompája
vetekedett a városban elő nemesemberek (Zichy család,
Esterházy család) palotáinak szépségével. A kor
legnagyobb mecénása azonban kétségtelenül a római
katolikus egyház volt Győrben. Az ellenreformáció idején
letelepülő szerzetesrendek, a jezsuiták és karmeliták új
templomaik mellett kolostort, kórházat és ikolákat is
építettek. E hatalmas építkezések megváltoztatták a
város képét. A káptalani iskolában, később evangélikusok
algimnáziumában, majd a jezsuiták 1627-ben megnyílt
gimnáziumában a magyar mellett a latin volt a tanítás
nyelve. A város latinos elnevezését - Jaurinum - régi
írások, oklevelek őrzik.
Az
1848-49-es szabadságharcnak is több jeles eseménye
kötődik a városhoz: október 21-én Kossuth Lajos érkezett
a feldunai hadsereg megszervezésére, Bécs ostromának
előkészítésére; december 27-én Windischgrätz seregei
elfoglalták a várost; augusztus 3-án Klapka Komáromból
kitörve ugyan elfoglalta a várost, de 15-étől ismét a
császáriak kezére került.
Az 1870-es évektől látványosan hanyatlani kezdett a
gabonakereskedelem. A szekereken és a kis hajókon
történő szállítást a Bécs-Győr közötti vasúti forgalom
elsorvasztotta. Győr fejlődése más irányt vett, a város
ipari jelleget kezdett ölteni: 1896-ban megalakult a
Magyar Vagon- és Gépgyár.
A trianoni
csonkítás miatt a vármegyét egyesítették a területe
töredékévé zsugorodott Moson és Sopron megyékkel.
Az 1970-es
évek végén indult meg Győr történeti belvárosának
tervszerű megújítása. Az első helyreállítások éppen a
bontásokkal leginkább megsebbzett délkeleti városrészben
kezdődtek.A várost ma Európa-szerte a városmegújítás
legjobb példái között emlegetik: a megújúló Győr
1989-ben méltán nyerte el a műemlékvédelem Európa díját.
A 19.
században ipari településsé vált. Győr ma Magyarország
legjelentősebb ipari és kulturális központja, emellett
iskolavárosnak is számít.
Magyarország
műemlékekben harmadik leggazdagabb városa, csak Budapest
és Sopron előzi meg |
