Hotel Corvin*** Egyéb információ 

Győri látképek


Az évszázadok során legtöbbet a város látképe változott. Az ókori és középkori vándor mocsaras, vizes réteken, mezőkön keresztül közelítette meg a várost. Ha délről érkezett, évszázadokon át a "majrok", szérűskertek képe fogadta, apró parasztházakkal, mezőgazdasági épületekkel. A bástyák felépültével egy időben létesült a Fehérvári kapu; előtte széles várárok húzódott, így a városképet ebből az irányból is széles víztükör gazdagította. A Fehérvári kapu fölé 1792-ben hatalmas tűztornyot emeltek, melyet 1894-ben meggondolatlanul lebontottak. Közvetlenül a várfalak szomszédságában apró házak, a "pattantyúsok" épületei álltak. Ahogy a város belseje felé haladtunk, a házak magassága egyre nőtt. A hatásos összképet a templomtornyok barokk kupolái koronázták meg. Az egykori, szép látvány ma már csak kevés helyről élvezhető.

Időközben a város határa kijjebb húzódott. Ma már családi házak és toronyházak sora fogadja a délről érkezőt. A betonváros sűrűjében két modern templom, a r. k. Szent Imre-templom (1943, Körmendy Nándor) szögletes és a Szent Lélek-templom (1988, Ráskai Péter) íves toronyteste mutat irányt. Messzebb, a toronyházak közötti hasadékokban fel-feltűnnek a belváros templomtornyai és az új városháza csipkés sziluettje. Az egykori majorok helyén előkelő kertváros (Nádorváros) épült, a vasúti hídon áthaladva pedig a Bisinger sétány gondozott parkjában gyönyörködhetünk.

Nyugat felől a Rába folyását követve érkeztek egykor az utak: a XVIII. században mezővárosias utcává épült ki az Öreg utca (ma Kossuth Lajos utca), majd vele párhuzamosan a Rác utca (ma Bálint Mihály utca), ahol a törökök elől menekülő görögöket telpítették le: ők sorra emelték utcára merőleges, díszes, oromfalas, árkádos házaikat. Újvárostól keletre pedig egykor lazán beépített "kerteket" talált a vándor, hatalmas majorépületeket, amelyek a marha- és disznókereskedőknek nyújtottak otthont. Az Öreg utca környékét a XVIII: század végétől több templom élénkíti: r. k. templom 1836-38-ban épült, az evangélikusok öregtemploma 1783-85-ben; a neológ zsinagógát 1868-ban emelték, a reformátusok templomát pedig 1905-ben. Az Öreg utca kettős hídja a Radó szigeten keresztül a Bécsi kapuhoz vezetett. A kaput lebontották, a belváros összképe a várfallal és a karmeliták templom-és kolostoregyüttesével azonban szerencsére máig semmit nem változott.

A város nyugati irányú megközelítésére ma már leginkább az új nemzetközi főutat használják az autósok: a vonatok az úttal párhuzamosan érkeznek. Felejthetetlenül szép a város ebből az irányból is: az ívesen kanyarodó Rába töltése felett az Újváros oromfalas házai kandikálnak ki, keletre pedig a neológ izraelita imaház hatalmas kupolája, távolabb a történelmi belváros gazdag sziluettje. Az út új hídon és hatalmas, többszintes csomóponton halad keresztül. A képet a városháza tornya zárja. Az Újvárosba vezető Petőfi híd forgalma az új híd átadása óta megcsendesedett: pedig az innen feltáruló kép - a karmeliták épületegyüttese - pazar látványt nyújt ma is.

Az észak és északkelet felől érkezőt korábban Sziget és Révfalu szűk utcái, apró házai fogadták. Az utóbbi időben a város e részei is alaposan átalakultak. A falusias utcák átépültek, a földszintes házak mellett kockaházakból álló lakónegyedek nőttek ki a földből. Ma elsősorban a Széchenyi István Főiskola erőteljes, mozgalmas tömege hívja fel magára a figyelmet: különösen nagyvárosias a kép este, amikor a festőien elhelyezett épületek kivilágított üvegkubusai fogadják a látogatót. A belvárosba vezető Duna-kapu előtti régi fahidat már a századforduló körül korszerű, íves-rácsos acélhidra cserélték. A hídon áthaladva ma a piac élénk képe fogadja a látogatót, mögötte a belváros tetőivel, kéményeivel, templomtornyaival.

A révfalusi híd forgalma ugyancsak alaposan megcsappant, amikor a várost a vámosszabadi határátkelőhellyel összekötő új, hatalmas közúti híd megépült. Nem jár rosszul azonban az az utas sem, aki ezen az új hídon közelíti meg a várost. A magasból különösen szép kép bontakozik ki. A Mosoni-Duna jobb partja napjainkban épül be változatos formájú társasházakkal. A folyó fogadja a keletről, hajón érkezőt. Az út azután a belváros háztetői felett robog délkeleti irányban, a Rába Vagon-és Gépgyár, teherpályaudvar, textilgyárak és a Graboplast műbőrgyár között, át a Budapest-Bécs vasútvonalon, Székesfehérvár felé.

A keletről érkező korábban Gyárváros szűk utcáin kanyarogva, az egykori gázgyár és a ma is működő szeszgyár telepei között, a régi temetőnél érte el a belváros határát. A legutóbbi időben aztán új, korszerű, keleti átkelő útszakasz épült a Gyárváros tehermentesítésére. Az Iparcsatornán átkelve előbb hatalmas gyártelepek távoli képe, majd a kiskúti tornacsarnok és labdarúgó-stadion fogadja az utazót. Mielőtt az út áthalad a teherpályaudvart átívelő közúti hídon, bal oldalon feltűnnek Gyárváros századfordulón épült, egyforma, szecessziós stílusú munkásházai. A szabadon álló, festői hatású épületeket ma már a dús növényzet erősen takarja. A vasúti híd túloldalán, a régi temető helyén a korai építészeti mozgalmak legjobb példáit idéző, kedves lakónegyed fogadja a városba érkezőt; vele szemben, az út és vasút között erkélyes, kőoszkopos tömbházak, az 1950-es évek építészetének archaizáló emlékei hívják fel magukra a figyelmet.

Délkelet felől a Fehérvári úton lehet a belvárost megközelíteni. Az út a régi, egyutcás falu, "Szabadi" (Szabadhegy) északkeleti oldalán halad. Ma a látképen inkább a gyárak, gépkocsitelepek uralkodnak; ezeket az Ady Endre-lakónegyed hatalmas betonházainak képe váltja fel.